MAGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.
MAJLÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
MAKABEUS
- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.
MAKÁR
- görög eredetű; jelentése: boldog.
MALAKIÁS
- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.
MANASSÉ
- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.
MANDEL
- germán eredetű; jelentése: mandula.
MANFRÉD
- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.
MANÓ
- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.
MÁNUEL
- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.
MARCELL
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.
MARCIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.
MARIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.
MÁRIÓ
- a Máriusz olasz változatából.
MÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: férfi.
MÁRK
- a Márkus rövidüléséből.
MARKÓ
- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.
MÁRKUS
- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.
MARÓT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.
MÁRTON
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
MARTOS
- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.
MÁRTON
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
MÁTYÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
MÁTÉ
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.
MAXIM
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
MAXIMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.
MEDÁRD
- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.
MEGYER
- magyar eredetű; jelentése: magyar.
MELITON
- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.
MENDEL
- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.
MÉNRÓT
- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.
MENYHÉRT
- héber eredetű; jelentése: királyi fény.
METÓD
- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.
MIHÁLY
- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.
MIKE
- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.
MIKEÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?
MIKES
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKLÓS
- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.
MIKÓ
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKSA
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MILÁN
- szláv eredetű; jelentése: kedves.
MILOS
- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.
MIRKÓ
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).
MIRON
- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.
MODESZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.
MÓR
- a Móric rövidüléséből.
MORGAN
- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.
MÓRIC
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
MÓZES
- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.
NÁNDOR
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).
NAPÓLEON
- olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi.
NÁTÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten adta.
NÁTÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten adta.
NEMERE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan.
NESZTOR
- görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.
NIKANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi.
NIKÉTÁS
- görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó.
NIKODÉMUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.
NOÉ
- héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.
NOEL
- latin eredetű; jelentése: karácsonykor született.
NÓNUSZ
- latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek.
NORBERT
- német eredetű; jelentése: északi fény.
NORMAN
- angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember.
NYÉK
- magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.
OBERON
- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.
ODILÓ
- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.
ODISSZEUSZ
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.
ODÓ
- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.
OGUZ
- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.
OKTÁVIÁN
- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).
OLAF
- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.
OLIVÉR
- latin eredetű; jelentése: olajfaültető.
OMÁR
- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.
OMPOLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.
OND
- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.
ORBÁN
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.
ORBÓ
1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka.
2. - szláv eredetű; jelentése: fűz.
ORESZTÉSZ
- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.
ORFEUSZ
- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.
ORION
- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.
ORMOS
- magyar eredetű; jelentése: orom.
OSZKÁR
1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda;
2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.
OSZLÁR
- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.
OSSZIÁN
- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).
OSZVALD
- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.
OTMÁR
- német eredetű; jelentése: vagyon + híres.
OTTÓ
- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.
OTTOKÁR
- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.
OVÍDIUSZ
- latin eredetű; jelentése: juh.
OZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.
OZSVÁT
- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.
ÖDÖN
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.
ÖRKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.
ÖRS
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.
ÖZSÉB
- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.
