A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Férfi nevek: H - L. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Férfi nevek: H - L. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 3., szerda

HAMILKÁR

- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.

HANNIBÁL

- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.

HANNÓ

- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.

HARALD

- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.

HARKÁNY

- magyar eredetű; jelentése: harkály.

HARLÁM

- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.

HARRI

- a Henrik angol becézőjéből alakult.

HARTVIG

- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.

HASSZÁN

- arab eredetű; jelentése: szép.

HEKTOR

- görög eredetű; jelentése: uralkodó.

HELIODOR

- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.

HÉLIOSZ

- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.

HENRIK

- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HERBERT

- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.

HERMAN

- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.

HERMÉSZ

- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.

HEROLD

- a Harald német változata.

HETÉNY

- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.

HIADOR

- a Heliodor régi magyar változata.

HILÁRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILMÁR

- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.

HIPPOLIT

- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.

HÓDOS

- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.

HOLLÓ

- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.

HONORÁTUSZ

- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.

HONÓRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

HONT

- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.

HORÁC

- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

HUBA

- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

HUBERT

- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

HUGÓ

- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.

HUMBERT

- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.

HUNOR

- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).

HÜMÉR

- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.

IBRÁNY

- az Ábrahám alakváltozata.

IGNÁC

- latin eredetű; jelentése: tűz.

IGOR

- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.

ILÁRION

- a Hiláriusz görögös formája.

ILDEFONZ

- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.

ILIÁN

- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.

ILLÉS

- az Éliás önállósult változata.

ILMÁR

1. - a Hilmár alakváltozata.

2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.

IMBERT

- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

IMMÁNUEL

- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.

IMRE

- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

INCE

- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.

IPOLY

- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.

IRÉNEUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: békés.

ISTVÁN

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

IVÁN

1. - a régi magyar Ivános rövidülése;

2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

IVÓ

1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;

2. - az Iván szláv becézője.

IVOR

1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;

2. - az Igor ukrán és belorusz változata;

3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

IZAIÁS

- az Ézsaiás alakváltozata.

IZIDOR

- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.

IZOR

- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

IZRAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

IZSÁK

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.

IZSÓ

1. - az Ézsau alakváltozata;

2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;

3. - az Izsák becézője.

JÁCINT

- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

JAGELLÓ

- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

JAKAB

- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁKÓ

- a Jákob önállósult becézőjéből.

JÁKOB

- a Jakab eredeti alakváltozata.

JAKUS

- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

JÁNOS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JANUÁR

- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS

- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

JÁZON

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

JENŐ

- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

JEREMIÁS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

JEROMOS

- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM

- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

JÓB

- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

JOEL

- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

JOHANN

- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

JÓNÁS

- héber eredetű; jelentése: galamb.

JONATÁN

- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

JORDÁN

- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

JOZAFÁT

- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

JÓZSEF

- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSIÁS

- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

JÓZSUA

- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

JUKUNDUSZ

- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

JULIUSZ

- a Juliánusz alakváltozata.

JULIÁNUSZ

- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

JUSZTIN

- a Jusztusz továbbképzett alakja.

JUSZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

JUTAS

- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

KABOS

- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

KADA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KADOSA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KAJETÁN

- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

KÁL

- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

KÁLEB

- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

KÁLMÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

KALVIN

- latin eredetű; jelentése: kopasz.

KAMILL

- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

KAMILLÓ

- a Kamill olasz megfelelője.

KÁIN

- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KÁN

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KANDID

- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KANUT

- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KAPLONY

- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPOLCS

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARÁCSON

- magyar eredetű; jelentése: karácsony.

KARÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARDOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

KARION

- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

KÁRMÁN

- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

KÁROLY

1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;

2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KARSA

- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

KARTAL

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

KÁSZON

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KASSZIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

KASZTOR

- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN

- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

KAZIMÍR

- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

KÁZMÉR

- a Kazimír magyarosabb alakja.

KELED

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KELEMEN

- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KELEN

- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

KEMENES

- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

KENDE

- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

KENESE

- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

KENÉZ

- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

KERECSEN

- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

KERÉNY

- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

KERESZTÉLY

- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KESZŐ

- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

KEVE

- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

KEVIN

- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

KILÉNY

- a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN

- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KIRILL

- a Cirill görögös változata.

KLEOFÁS

- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

KLEON

- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

KLÉTUS

- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD

- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

KOLOS

- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

KOLUMBÁN

- latin eredetű; jelentése: galamb.

KOLUMBUSZ

- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONRÁD

- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

KONSTANTIN

- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

KONT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KOPPÁNY

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KORIDON

- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

KORIOLÁN

- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

KORNÉL

- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KORVIN

- latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA

- magyar eredetű; jelentése: kos.

KOZMA

- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

KÖTÖNY

- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

KRISTÓF

- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

KRISZTIÁN

- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KUND

- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KUNÓ

- a Konrád német becézőjéből.

KURSZÁN

- török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT

- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

LABORC

- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

LADOMÉR

- a Vladimir régi magyar formája.

LAJOS

- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LAMBERT

- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LANTOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LARION

- az Ilárion önállósult szláv becézője.

LÁSZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LÁZÁR

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

LÁZÓ

- a Lázár becézőjéből önállósult.

LEANDER

- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

LEHEL

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LÉL

- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

LÉNÁRD

- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEÓ

- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

LEON

- a Leó görög változatából.

LEONÁRD

- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONIDÁSZ

- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

LEOPOLD

- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LEVENTE

- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI

- héber eredetű; jelentése: szövetség.

LIBERÁTUSZ

- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

LIBÉRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: szabad.

LIONEL

- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

LIPÓT

- a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZANDER

- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND

- a Lóránt régies változata.

LÓRÁNT

- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

LOTÁR

- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

LŐRINC

- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

LUCIÁN

- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

LÚCIUSZ

- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

LUKÁCS

- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.