HAMILKÁR
- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.
HANNIBÁL
- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.
HANNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.
HARALD
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.
HARKÁNY
- magyar eredetű; jelentése: harkály.
HARLÁM
- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.
HARRI
- a Henrik angol becézőjéből alakult.
HARTVIG
- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.
HASSZÁN
- arab eredetű; jelentése: szép.
HEKTOR
- görög eredetű; jelentése: uralkodó.
HELIODOR
- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.
HÉLIOSZ
- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.
HENRIK
- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.
HERBERT
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.
HERMAN
- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.
HERMÉSZ
- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.
HEROLD
- a Harald német változata.
HETÉNY
- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.
HIADOR
- a Heliodor régi magyar változata.
HILÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.
HILMÁR
- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.
HIPPOLIT
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.
HÓDOS
- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.
HOLLÓ
- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.
HONORÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.
HONÓRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
HONT
- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.
HORÁC
- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.
HUBA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
HUBERT
- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.
HUGÓ
- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.
HUMBERT
- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.
HUNOR
- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).
HÜMÉR
- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.
IBRÁNY
- az Ábrahám alakváltozata.
IGNÁC
- latin eredetű; jelentése: tűz.
IGOR
- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.
ILÁRION
- a Hiláriusz görögös formája.
ILDEFONZ
- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.
ILIÁN
- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.
ILLÉS
- az Éliás önállósult változata.
ILMÁR
1. - a Hilmár alakváltozata.
2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.
IMBERT
- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.
IMMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.
IMRE
- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.
INCE
- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.
IPOLY
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.
IRÉNEUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: békés.
ISTVÁN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.
IVÁN
1. - a régi magyar Ivános rövidülése;
2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.
IVÓ
1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;
2. - az Iván szláv becézője.
IVOR
1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;
2. - az Igor ukrán és belorusz változata;
3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
IZAIÁS
- az Ézsaiás alakváltozata.
IZIDOR
- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.
IZMAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.
IZOR
- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.
IZRAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.
IZSÁK
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.
IZSÓ
1. - az Ézsau alakváltozata;
2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;
3. - az Izsák becézője.
JÁCINT
- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.
JAGELLÓ
- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.
JAKAB
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).
JÁKÓ
- a Jákob önállósult becézőjéből.
JÁKOB
- a Jakab eredeti alakváltozata.
JAKUS
- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.
JÁNOS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
JANUÁR
- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.
JÁRFÁS
- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.
JÁZON
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.
JENŐ
- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.
JEREMIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.
JEROMOS
- görög eredetű; jelentése: szent nevű.
JOAKIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.
JÓB
- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.
JOEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.
JOHANN
- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.
JÓNÁS
- héber eredetű; jelentése: galamb.
JONATÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
JORDÁN
- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.
JOZAFÁT
- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.
JÓZSEF
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
JÓZSIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.
JÓZSUA
- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.
JUKUNDUSZ
- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).
JULIUSZ
- a Juliánusz alakváltozata.
JULIÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.
JUSZTIN
- a Jusztusz továbbképzett alakja.
JUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.
JUTAS
- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.
KABOS
- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.
KADA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KADOSA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KAJETÁN
- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.
KÁL
- török-magyar eredetű; jelentése: marad.
KÁLEB
- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.
KÁLMÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.
KALVIN
- latin eredetű; jelentése: kopasz.
KAMILL
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.
KAMILLÓ
- a Kamill olasz megfelelője.
KÁIN
- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.
KÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KANDID
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.
KANUT
- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.
KAPLONY
- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.
KAPOLCS
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KARÁCSON
- magyar eredetű; jelentése: karácsony.
KARÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KARDOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
KARION
- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.
KÁRMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.
KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.
KARSA
- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.
KARTAL
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.
KÁSZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KASSZIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.
KASZTOR
- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.
KATAPÁN
- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.
KAZIMÍR
- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.
KÁZMÉR
- a Kazimír magyarosabb alakja.
KELED
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KELEMEN
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.
KELEN
- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.
KEMENES
- magyar eredetű; jelentése: kemencés.
KENDE
- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.
KENESE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.
KENÉZ
- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.
KERECSEN
- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.
KERÉNY
- latin eredetű; jelentése: lándzsás.
KERESZTÉLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
KESZŐ
- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.
KEVE
- magyar eredetű; jelentése: kövecske.
KEVIN
- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.
KILÉNY
- a Kilián régi magyar alakváltozata.
KILIÁN
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.
KIRILL
- a Cirill görögös változata.
KLEOFÁS
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.
KLEON
- görög eredetű; jelentése: dicsőség.
KLÉTUS
- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.
KOCSÁRD
- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.
KOLOS
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló
KOLUMBÁN
- latin eredetű; jelentése: galamb.
KOLUMBUSZ
- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.
KONRÁD
- német eredetű; jelentése: merész + tanács.
KONSTANTIN
- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.
KONT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
KOPPÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
KORIDON
- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.
KORIOLÁN
- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.
KORNÉL
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.
KORVIN
- latin eredetű; jelentése: holló.
KÓSA
- magyar eredetű; jelentése: kos.
KOZMA
- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.
KÖTÖNY
- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.
KRISTÓF
- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.
KRISZTIÁN
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
KUND
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
KUNÓ
- a Konrád német becézőjéből.
KURSZÁN
- török eredetű; jelentése: keselyű.
KÜRT
- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.
LABORC
- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.
LADOMÉR
- a Vladimir régi magyar formája.
LAJOS
- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.
LAMBERT
- német eredetű; jelentése: országszerte híres.
LANTOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
LARION
- az Ilárion önállósult szláv becézője.
LÁSZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.
LÁZÁR
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.
LÁZÓ
- a Lázár becézőjéből önállósult.
LEANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.
LEHEL
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
LÉL
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.
LÉNÁRD
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEÓ
- görög eredetű; jelentése: oroszlán.
LEON
- a Leó görög változatából.
LEONÁRD
- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEONIDÁSZ
- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.
LEOPOLD
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
LEVENTE
- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.
LÉVI
- héber eredetű; jelentése: szövetség.
LIBERÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: felszabadított.
LIBÉRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szabad.
LIONEL
- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.
LIPÓT
- a Leopold bajor változatából.
LÍVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.
LIZANDER
- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
LORÁND
- a Lóránt régies változata.
LÓRÁNT
- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.
LOTÁR
- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.
LŐRINC
- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.
LUCIÁN
- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.
LÚCIUSZ
- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.
LUKÁCS
- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.